Poszt legalján lehet kinyomni a zenét.
Gondoltam megemlítem, mert engem eléggé idegesíteni szokott, ha valami csak úgy elindul.
S eljött ama idő, mikoron Nóri két hónapnyi erős küzdelem után sikeresen lebetegedett.
Komolyan, ha legközelebb is ilyen jó kedvem lesz egy nap pihenés után, többször fogom megtenni. Mit nekem bedugult vagy épp csöpögő orr, holmi szédülés, fejfájás, ha mégis jobb a kedvem, mint az előző két hét alatt valaha is volt!
Csak a testem döglődik, szellemileg pár napos fénykoromat élem. Elég kérészéletű a boldogságom, ami az illeti.
Igaz elég sok mindent terveztem a hétre, de sikeresen lékett ütött rajta a sors.
Tehát, Nóri, mit nem szabad csinálnod legközelebb:
Nóri már régóta masszívan szedte a vitaminokat, ami igazán meglepő dolognak számított, hiszen Nóri mindig általában mindent elfelejtett. Így hát mindenki igazán büszkén tekinthetett rá; végre valami, amit kezelni tud. Még ha "az" egy vitaminos doboz is.
De aztán minden megváltozott.
A csapások ott kezdődtek, hogy elfogyott a Bérescsepp. Nóri mindig elfelejtett újat venni - hiszen ez már nem tartozott a fogom-letekerem-megiszom-kategóriába - és mivel mindig a cseppek után vonult a többi vitaminhoz, a folyamat első láncszemének hiányával az egész sorozat megszakadt.
Nóri ilyenkor olyan volt, mint egy nyomorult gép, ami nem tud túllépni egy hibán. Mindig újra kezdte és mindig megakadt. És csak nem sikerült megoldani a helyzetet.
Így teltek az unalommal teli napok, míg végül elérkezett a Szilveszter. Nóri egy olyan ruhát vett fel, ami az egész hátát szabadon hagyta, tehát nem volt éppen tanácsos egy szál szarban a téli hidegben parádézni. Főleg akkor nem, ha az ember immunrendszere épphogy fel tudta építeni az alapozást a szervezetben.
Nos, Nóri mégis megtette. Első alkalommal hideg volt, másodiknál rohadt hideg, harmadiknál jaj-már-megint-ez-a-geci-hideg, negyediknél kabátot vett, ötödiknél elázott. Meg persze közben passzívdohányzott, mert az milyen mókás dolog.
Másnap reggel már érezte is munkája gyümölcsét egy kaparó torok kíséretében.
És persze azt is nagyon értékelte, hogy a húsz hasonló életmódot folytató ember közül csak ő betegedett le.
Háromszoros hurrá a meghűlésnek!
