A tegnapi nap volt eletem egyik legszarabb napja.Buszken kijelenthetem.

Mar a reggellel kezdodott,mikor is kesobb ebredtem fel,mint kellett volna,es igy majdnem lekestem a hevemet.Persze ez nem is lenne olyan nagy gond,mert 10 perc mulva jon egy masik ugyis.De masfel ev alatt meg sosem mentem eggyel kesobbivel.
Aztan beertem a suliba,tovabbra sem tul vidaman,leraktam a kabatot,utanna lementem a teremhez.Foldrajz volt az elso ora,halistennek nem irtam dogat.
Ezutan olasz kovetkezett,amibol temazarot irtunk.A szunetben vettem elo eloszor a fuzetet,hogy atnezzem.Ettol fuggetlenul ugy erzem,hogy jol sikerult.
Duplaolasz utan mindig elegem van,es most sem volt maskepp.Egykedvuen baktattam vissza a sajat termunkbe,mikozben az elozo napok esemenyein gondolkoztam (aki nem tudja,olvassa el az elozo bejegyzesemet).Am a foldszinti folyoson ott allt Anna es az a bizonyos lany,elmelyulten tarsalogva.Magamban elkezdtem karomkodni,de azert egy mosolyt eroltettem az arcomra,mikozben koszontem nekik.Anna intett,hogy menjek oda.
Mellejuk leptem,es a lany minden atmenet nelkul elkezdett kerdezgetni,hogy miert utalom.Hiaba mondtam neki,hogy nem utalom,o akkor sem hitt nekem.Mivel kedves Anna mindent elmondott neki,amit kiejtettem a szamon rola.Megkerdezte,hogy "Rekaval miert allitjuk be mindenkinek ot szemetnek es gonosznak,mikor nem is ismerjuk" , "nem kell feltekenykednem ra amiert joban van Vele" es hasonlo dolgokat kellett kimagyaraznom,hisz Anna sikeresen mindent felrebeszelt.Ekozben a legjobb baratnom vegig mosolygott,mintha minden pont ugy alakulna,mint ahogy o azt eltervezte.Parszor idegesen raneztem,de hosszabb ideig nem mertem,mert nem akartam,hogy a masik lany eszrevegye,hogy ez a helyzet nekem kibaszottul nem tetszik.Mikozben jartattam a szamat neki,folyamatosan egy mondat ismetlodott a fejemben:"hogy tehette ezt?!"
Kozben Reka is befutott,es ot is kerdore vonta.O passzivabb volt mint en,par perc mulva el is menekult ertetlenkedve.
Aztan vegre indulni keszult a csaj,de Annat meg felrehivta.En bajmosolyogva elkoszontem tole,es elindultam a termunk fele.Amig meg a folyoson mentem,probaltam normalis mozdulatokat tenni,am mar akkor is a kezem annyira gorcsbe randult,hogy alig birtam mozgatni.Amint eltuntem az ajtoban,rogton eltunt arcomrol az addigi raeroltetett nyugalom.Idegesen korulneztem a teremben,bevagtam a padomba a taskamat,atestem harom szeken,majd az enyemen landolva raborultam a padra es elkezdtem zokogni.Termeszetesen a duhtol.Ilyen ideges meg sosem voltam senkire.
Az egeszben azt a nema csondet birtam a legjobban.Az osztalybol meg soha,senki sem latott kiborulva.Ledermedtek a mozdulat kozepen,es csak dobbenten bamultak ram.Hat igen,Annanak ezt is sikerult elernie.
Ugy ot-tiz perc mulva Anna is megjelent a teremben."Most miert sirsz?" hallottam hangjat,mikozben unottan ledobta a taskajat. "Hagyj beken,Anna" nyogtem neki ket huppoges kozott,"De miert?" most mar hallottam az ertetlenseget is a hangjaban.Konnyeimet torolgetve felig felultem,mikozben elokotortam egy zsepit."Szerinted?!" emeletem meg kisse a hangomat,mikor mar normalis allapotban volt az arcberendezesem.O csak ertetlenul meredt ram tovabb.Elkezdett magyarazni valamit arrol,hogy o csak azt akarta,hogy megbeszeljem vele ezt az egeszet."Es ezert mindent...MINDENT el kellett mondanod?!" Ezt szinte mar orditottam neki.Egyszeruen nem hittem el,hogy ugyanaz a lany all elottem,aki masfel eve a legjobb baratnom.Nem erdekelt,hogy mirol beszelt tovabb,tovabbra is remegve a duhtol visszaterultem a padra.Vegeztem vele.Ezek utan egy szot sem szoltunk egymashoz.Nem mintha annyira vagytam volna a tarsasagara.
Reka sem uszta meg vegul a vallatast,es o is pont ugy kiborult,mint en.
Anna indulas elott meg leult velem szemben a padra (a ketrecunknel) ,es megkerdezte,hogy "Akkor most mi bajod?" Hidegen elmosolyodtam,mikozben raneztem. "Elgondolkoztal mar azon,hogy mit csinaltal?" O csak vallat vont. "De ti most nem utaltatok?" "Sosem utaltuk!" Keltem ismet ki magambol. "De ha meg utalnank is...Te most tudod,mit csinaltal?Odamentel a lanyhoz,es a kepebe mondtad,hogy utaljuk.Szerinted ez normalis?!" Megint vallat vont.Kineztem az ablakon. "Akkor most mindent el fogsz mondani Rekanak...?" Nezett ram kicsit megsertodve.Rameresztettem a szemeimet. "Ha nem tunt volna fol,vele meg jobban kibasztal,mint velem.De te mit szolnal,ha en tennem ezt meg veled?Konnyebben fogadnad?" Megint vallvonogatas.Mar nagyon idegesitett. "Akkor majd legkozelebb kiprobaljuk."
Miutan elment,ot perc mulva kaptam egy sms-t,hogy ne haragudjak ra.De ez csak megjobban felidegesitett.Szemtol szemben nem kepes ra?Nekem aztan ne szurja ki egy bocsanatkero sms-el a szememet.
Egy ora mulva a nemeteseket is kiengedtek az orarol,igy Reka es Reni is odault mellem.Egy ideig beszelgettunk errol,aztan Reni hazament,mi meg levonultunk az aulaba.Ott Kubi is mellenk ult,ugyhogy ismet harman kezdtunk el beszelgetni.
Egy ido utan befordult a sarkon a lany.Mar csak ez kellett.
"Hallottam,hogy a beszelgetesunk utan elegge...kiborultal." Nagyot neztem.Honnan tudja?!
Ismet elkezdett vallatni,de nekem mar nem volt energiam normalisan valaszolni.A kintol vigyorogva hol jobbra,hol balra neztem,egyszeruen ereztem,hogy meg par perc,es en habzo szajjal,vihogva ki fogok terulni a foldon a sokktol.Aztan halistennek otthagyott minket.
Kubi is hazament,mi Rekaval felmentunk a bufehez tovabb beszelgetni.Kb. otig ott maradtunk,aztan mindketten kaban hazatenferegtunk.
Vegre hazaertem,leultem ebedelni.Anyam leult mellem,es csevego hangnemben elmondta,hogy nagyanyamnak daganata van a meheben.
Miutan ezen is tultettem magamat,ledobtam magamat a gepemhez.Ugy fel ora mulva elfustolt az alaplapom.Ez volt a cseresznye a torta tetejen.
Ezert is vagyok most tesom gepenel,ahol angol a billentyuzet.

Szoval,boldog Valentin-napot nektek is!