Gyönyörű, elegáns formák. A fekete test tompán megcsillan néha a fényben, türelmesen várakozva rám a szoba közepén. Még mielőtt közelebb lépnék hozzá, felkapcsolom a lámpát, hogy jobban láthassam alakját. Lassú, megszokott léptekkel érek végül mellé, és nem bírom megállni, hogy végig ne simítsak oldalán. Gyöngyházfényű fogait egy könnyed mozdulattal fedem fel, halk nyikkanást váltva ki belőle. Élvezettel érek hozzájuk, érzem ereimben az elégedett lüktetést, mely még életben tart, s késztet, folytassam, amit elkezdtem. Nem is hezitálok tovább; ujjbegyeimmel még egyszer végigsimítok életem értelmén, majd félig lehunyt pillákkal leütöm az első hangot.Gondoltam bemásolom a Közhely elejét, ha már befejezni egyelőre nem tudom. Úgy megosztanám már veletek...
A nevem Teemu Eskelinen. Zongorista vagyok.
Mykee üzenete:
még hozzáírnám hogy "epic lebegéssel fodrozódik a ruhám a szélben amint élvezettel játszom kedvenc darabom"
