Óhogybazdmeg.

Anyámra ismét rátört a "belőled semmi sem lesz" hangulat,és már negyed órája hallgatom,hogy én milyen igénytelen,műveletlen és hülye vagyok.És ezt mindezt azért kezdte el,mert meglátott két másodpercet az életemből - amikor épp a deviantarton voltam.
Annyira örülök neki,hogy még ő is a földbe tiporja a hangulatomat.Honnan az istenből tudja,hogy én mit teszek meg azért,hogy angol nyelvvizsgám legyen?Honnan veszi,hogy sosem teszek erőfeszítéseket azért,hogy fejlődjön a rajzstílusom?!Mi alapján van képe azt állítani,hogy én egy nagy nulla vagyok??
Még ha igaz is lenne.
De úgy érzem,hogy nem az.
Attól még,hogy aznap nem nyújtotta a legjobbat a munkahelyén,nem kell még engem is molesztálnia.

Na de nem is ezért lettem ideges hazaérve.
Ugyebár már majdnem két hete tönkrement a gépem.
Apám rögtön elkezdett keresni a neten,hátha talál valami olcsó processzort meg alaplapot hozzá.Átlagosan 40 ezer körül voltak az árak,de ő talált egy olyat,ahol a proci és az alaplap csak egy huszasba került.Természetesen rögtön le is foglalta.
És mi másból fizettük volna ezeket,mint az én fél év alatt összespórolt húszezresemből?Csóró vagyok,tisztában vagyok vele,de a gépért kénytelen vagyok kiadni.
Másnap apám utalta a pénzt.A teljes árat.
Szóval jelenleg ott állunk,hogy pénz már nincs,és a cuccok sincsenek meg.
Két hét alatt még a posta is el tudja juttatni a világ másik feléből hozzánk.
Tehát kurvára boldog vagyok.Se pénzem,se gépem.
Egyem apámnak azt a jóhiszeműségét,hogy azt hiszi,hogy az emberek becsületesek.
De végülis felőlem játszadozhat ilyeneket,csak ne az én pénzemmel tegye.Mert ez egyáltalán nem vicces.Legalábbis a részemről.

Még jópár mondat kering a fejemben ezzel kapcsolatban,de azt inkább nem írom le.

(Akartam képet is berakni a bejegyzéshez,de nem hajlandó betölteni.Ez van.)