Tegnap végre kifestettük a szobámat,hála az égnek.Bár még mindig csak aludni alszok ott,mivel a héten még jönni fognak a bútorosok párszor.A lusta banda mindenit,hogy nem tudtak egy hét alatt végezni.
Mandulagyulladásomnak hála aludni sem tudok rendesen,mivel minden nap,úgy hét óra fele arra ébredek,hogy ott és azonnal megfulladok,mivel az orrom jelenleg csak arra funkcionál,hogy percenként törölgethessem.A szám meg az egész esti nyitvatartásának hála kiszárad,a torkommal együtt,így még nyelni is alig tudok.
Olyan jó betegnek lenni.

Természetesen ezen a héten lesz unesco is,ma például csak a főpróbát hagytam ki.Bár meg kell súgnom,nem tört ketté a szívem a hiányától...
Vicces lett volna,ha ilyen állapotban bemegyek.Ahogy épp szurkolónak öltözve bevonszolom magamat a színpad közepére,és két orrfúlyás között elkrákogom,hogy "takarodjatok innen büdös kurvák".Még amikor egészséges vagyok,akkor is elég vérszegény az előadásom,hát most milyen lenne.

Sajnos lemaradok két témazáróról.Óh,basszus!Pedig úgy megírnám kémiából és fizikából!Ez a két kedvenc tantárgyam! :P
Azért majd gondolok Rátok egy-egy csatornaváltás közben.

A gyógyszerkészítőknek is sok esze van ám...
Ugyebár mandulagyulladással rendelkezem,ami jelenlegi helyzetemben még elfogadható.A mandulám kábé a háromszorosára dagadt,örülök,ha a nyálamat le tudom nyelni öklendezés nélkül,erre...
Adnak egy akkora kibaszott nagy antibiotikumot,hogy szívesebben dugok le a torkomon naponta háromszor egy baseball-ütőt,mint ezt.Beszarás.
Egyébként most arra várok,hogy végre ehessek ebédet,mivel ezt a szart fél órával evés előtt kell lenyomni a torkomon.Szerencsére csak úgy három napig kell szednem.

- - -

10 perccel ezután a bejegyzés után kerestem magamnak egy pulcsit.Most már végre nem fázok annyira,viszont folyamatos haladás közben vettem fel,és sikerült úgy belebasznom az ajtómba a könyökömet,hogy még most is alig tudom mozgatni.
Ehhez azért már tehetség kell.
Büszke vagyok magamra.