HTML

A blogról

Miről másról szólhatna egy blog, mint rólam? Főleg, ha én írom. Najó, ez azért részben nem igaz, mert van, amikor másokat is megemlítek benne. De a lényeg a lényeg - Unalmas mindennapok, átlagos szenvedések, esetleges őrült eszmefejtegetések tömkelegét találod itt. Leginkább barátaimnak írom, de felőlem bárki elolvashatja. Nézelődj csak nyugodtan a sok lim-lom közt, hátha találsz kedvedre valót.

Kommentek

  • 69Roy69: Már csak te hiányzol a képről, amint a réten vígan ugrándozol az uzsonnás dobozoddal. :D (2010.09.11. 15:46) 153 - Új élet
  • kaiii: úgyvan! :( (2010.04.18. 21:56) 150 - Komplexus
  • kaiii: természetesen el sem tudom képzelni. kezd túl csöpögőssé válni a blogom. (2010.02.06. 00:09) 146 - Depresszív blogposzt
  • Alvó Nap: miért? pedig ez egy olyan szép vers :D tegnap vettük ^^ (2010.01.23. 14:36) Tücsökzene
  • kaiii: Nyjajj (L) Hiába, akárhogy is próbálkozok, csak első tudok lenni... ;D Megint vénebb lettél egy évvel, te fasz! (L) És hamarosan én is... remélem... (2009.12.12. 22:53) 139 - Dolce

Utolsó tíz

Negyvenedik - Vasárnap

2008.03.30. 17:59 :: kaiii


Jajj nemár.


Holnap már suli.

Persze nézhetném úgy is,hogy van,aki már szerda óta jár,és milyen jó is nekem...de holnap akkor is mennem kell,akárhogy is tekergetem a nyakát.
Nem akarok.
Nem akarok,mert még nem szedtem eléggé össze magamat a tanuláshoz,és el fogom baszni az egész évemet.Továbbra is érdekes lesz,hogy én hogy fogok négyes átlagon fölül teljesíteni.És egyre távolibbnak tűnik ez az álom,márpedig ha nem sikerül,fehér zsebkendővel integethetek a gépemnek.
Bár igaz,hogy általában azért nem tanulok,mert leülök gépezni.Most is csak a házik felét csináltam meg,mert nem volt kedvem hozzájuk,olasz házihoz hozzá sem fogtam,mert érteni se értettem...
Nem lesz ez így jó.
Nem,bizony.


Na most,hogy ezt így kitárgyaltam magamban,átevezhetünk más vizekre.
Elmehet a március a jó büdös francba,hogy két nappal április előtt hajlandó csak tavaszhoz illő hőmérsékletet produkálni.Hát milyen dolog ez?!

Nem tudom,mi van velem,de nagyjából három hete mintha tovább fordult volna egy kerék a fejemben.
Gyűlölök emberek közé menni,amikor utazok,alig várom,hogy végre odaérjek a helyszínre.Ha pedig velem egykorú,ismeretlen emberekről van szó,akkor még inkább.Az önbizalmam valamelyik szekrényem aljában hever,ha nem vesztettem még el.
Bárki idegen rámnéz,én rögtön idegesen arrébb állok,csakhogy felszívódhassak a környékről.Bár tisztában vagyok vele,hogy valószínűleg nem mindenki azért bámul hosszabb ideig,mert annyira gáz vagyok,de egyszerűen nem tudom elviselni,ahogy néznek.Szinte hallom,hogy mit mondanak,mikor odahajolnak a barátjukhoz/barátnőjükhöz,és azok is felém fordulnak.Egyszerűen borzasztó,és egyben nevetséges is,hogy így viselkedem.
Azt hittem,hogy ha elmegyek fodrászhoz,és megint bemelírozom a hajamat,végre megint normális leszek.Nekem már ez sem tetszik,pedig pont ugyanolyan,mint az előző volt.
Egyáltalán nem vagyok megelégedve magammal,és nem tudok segíteni magamon,pedig már két hete tényleg próbálkozom.
Ez nem önsajnálás,egyszerűen kétségbe vagyok esve.És nem tudom,mit csináljak azért,hogy az önbizalmam elérje legalább azt a minimális szintet,ahol eddig volt.
A barátaimmal jól érzem magamat.De amint egyedül maradok,rögtön rámtör ez az agyrém.

Be akarom fejezni ezt a bejegyzést,de nem tudom,mivel tehetném.Úgyhogy maradjunk annyiban,hogy itt most vége szakad.

1 komment

Címkék: tanulás suli szomorú ideges csalódott magába süllyedős morgós

A bejegyzés trackback címe:

https://kaiii.blog.hu/api/trackback/id/tr23403424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

banya · http://www.banyaicucc.blog.hu 2008.04.02. 20:00:58

Szió drágám, hadd mondjak el vmit!
Ha pasi lennék-vicc nélkül-tuti megpróbálnék közelkerülni hozzád. Az alakoddal nem lenne bajom, örülnék, hogy mikor az ölembe ülsz, akkor nem nyomja a lábamat a csontos segged, hanem valami formás párna pihen ott :)
Ami a megvető pillantásokat illeti...
Tudod szerintem mindenkinél vannak ilyenek, általában azok bámulnak meg így, akik bebeszélik maguknak, h csinosak, de titkon nagyon nincsenek megelégedve magukkal.
Rád néznek ÚGY? Nézz vissza úgy, h végigméred gyorsan aztán vágj egy halvány fintor képet és unalmasan nézz máshova, akkor biztosan padlót fog. Hogy növeld az önbizalmadat? Erre nincs megfelelő recept, de gondolj csak bele, hogy lesz vki bátor, attól, hogy megpróbálja/megcsinálja amitől tart. Én mikor nagyon önb.hiányban szenvedtem, fogtam magamat és olyat csináltam, amit épp ésszel nem tennék, mert szégyenlős lennék, és tudod mit? Jót tett.
Elmondom mit csináltam, de nem ajánlom, h próbáld ki...
Ez tegnap volt, mikor korán otthon voltam. Felvettem az új tornagatyóm, és egy toppot hozzá, semmi kül nem volt a külsőben, azt kivéve, h odakint senki nem volt toppban. Én meg fogtam magam és lementem a környékre tök egyedül kocogni, életemben először kocogtam tesiórán kívül. Az ég világon mindenki megbámult, pedig naon kevesen voltak. Persze szidtam magam, h azért vehettem volna vmi melegebb pólót is fel, de aztán jót tett. Nem azt mondom, h fussál, csak egy példa, h néha meg kell bolondulnunk ahhoz, h a félelmünket csak egy rövid időre legyőzzük, mert ha legyőzzük, attól nő az önbizalom. Az h önbizalomhiányos vagy, valószínű azért lehet, mert mostanság a sikerélmény kútja elapadt...de te ki tudod nyitni a csapot... :)
süti beállítások módosítása