Nóri és Réka a megálló felé kullogtak.
-Hatezer forint...- Nyögte a barna hajú lány gyászos tekintettel.
-Csak ötezerkilencszáz!- Próbálta felvidítani a másik,nem sok sikerrel.
-Oda a zsebpénzem...
-De legalább jó lett a hajad.
-Kösz...
Ilyen,és hasonló témájú dolgok megbeszélése folyt kettőjük között,míg egy férfi meg nem szólította őket,boltot keresve.Pontos útbaigazítás után ("őőő nemtom...ha végigmész ezen az úton,biztos találsz párat...") megálltak a peronon,és ki-ki várta saját vonatát.
Természetesen Nóri vonata érkezett hamarabb.A hangosbemondó szétkürtölve a dolgot,Nóri rögtön el is indult a másik oldal felé.
Igen ám,csakhogy a két hely közötti utat egy hídon kell megtenni,ami mindenhol le van fedve,valószínűleg az időjárás miatt.Kilátni nem lehet rajta,és belül sokkal nagyobb,mint az ember gondolná.
Tehát Nóri ennek a hídnak a többmillió lépcsőjén kezdett felmászni (nagyon élvezte).Felérve kicsit tanácstalanul nézett körbe,mivel nem tudta megállapítani,a három lépcső közül melyiken kéne lemennie.Egy bőröndöt húzó nő volt egyedül fönt rajta kívül,így hát őt szólította meg.
-Bocs,nem tudod,hol kell lemenni a Nyugatiba menő vonathoz?
-Nos,öhm...én is most vagyok itt először...szerintem azon...- Mutatott a leghátsó lépcsőre,és Nóri rögtön arrafele iramodott.Odaért,lenézett.Rossz lépcső.
-Ja,várj csak..
-BASSZAMEG!- Kiáltotta el magát idegesen,a fedett térnek hála még egy ideig viszhangzott ez a szép magyar szó.
-Ez a tábla azt írja,hogy itt kell lemenni...- Mutogatott a fölöttük lévő,óriási táblára.Hát igen,tipikusan olyan dolog,ami majdnem kiszúrja az ember szemét.
-Öh,kösz...Most már úgy is elment a vonat.- Mormogta,és a híd másik végébe indult,hogy visszamenjen Rékához.
Szépen lassan lefele indult a lépcsőn,kínjában össze-vissza vigyorogva.
-Hát te meg mit keresel itt?- Bukott ki barátnőjéből a kérdés,miközben megrökönyödve figyelte.
-...Miért,nem ment még el?!
-Nem!- Röhögte el magát Réka,Nóri meg inkább elsüllyedt.
Épp akkor ért az utolsó lépcsőfokra,így ismét megtehette a gyönyörűséges távot.Kettesével szedte a fokokat (kicsit sietett,így az egyik lépésnél majdnem pofára esett),odasietett a jó lépcsőhöz,és lerohant rajta.
A vonat épp akkor állt be.
Nóri átnézett a másik oldalra - Réka még mindig nevetett,ő sem bírta tovább,kibuggyant belőle a kínos vihogás.
-Szállj fel rá!- Kiáltotta át a sötétbarna hajú,a vonatra mutogatva.
-Igyekszem!- Válaszolta,majd puszikat dobálva egymásnak,sikeresen fel is szállt rá.