Csak nem beteg vagyok? Óh, dehogy nem. Hisz már nem nyár van. C:
Tegnap megint anyámmal jöttem haza. Jobban mondva egy héven jöttem vele, mert másik vagonban voltunk. Észre sem vett volna engem, ha nem megyek oda hozzá. Ehh. Na de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy elmentünk a zöldségezhez. AHOL! Vettünk szilvát és citromot.
XD
De nem erről akartam írni...
Hanem...
Én épp csöpögő orrocskával a zöldséges előtt toporogva nézelődtem, mikor egy öreg nénit fedeztem fel a horizonton, egy nagy, aranyszörű kutyával. Fajtára nem tudom besaccolni, mivel nem vagyok jártas az ilyenekben. Mindenesetre a kutya úgy combközépig ért, és tök jófej volt. Póráz nélkül haladt a néni mellett, aztán odajött hozzám, és megszimatolgatott. Meg ami ilyenkor történni szokott. Én csak rámosolyogtam, de megsimogatni inkább nem simogattam meg... szelídnek tűnt, de engem nem tudott átverni... :D Egy idő után a néni visszafordult hozzánk, és odakiáltotta:
-Edward, gyere!
És a kutya engedelmesen odatipegett. Hát én azt hittem, rögtön át is zuhanok Kínába... 8D
Na hát csak ennyit akartam megörökíteni az utókornak. Unalmas hetem van. Mondjuk hétfőn párszor pofára estem hazafele, de egyébként semmi más említésre méltó nem történt. Hahh. Kezdek kiábrándulni magamból.
